Parkettára léptem tegnap. Bongos Machete Machos. 30 néző. Most ülök a szobámban, bambulok és gondolkodom, hogy az emberek engem szeretnek, vagy a tegnapi "színpadi" énemet. Nehéz visszavedleni normális emberré. A backstage-ben (fotelben) ültem és beszélgettem utána az emberekkel (csajokkal) és mindenki valami mást látott bennem. Én csak egy bongós vagyok. De ők már posztert láttak bennem. Bálványt. Hírót. Megértelek már Titeket. Nehéz ezt feldolgozni. A nők csak szexrabszolgát látnak bennem. Még a nőknek öltözött férfiak is.
Csak közhelyek jutnak az eszembe. Azt kapsz, amit adsz.
Este szexelni fogok. Aki ott van, ott van, aki nincs, nincs.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Kép és hanganyagot akarok!!!
Megjegyzés küldése